Bemutatkozás

Saját magáról az ember lánya igen nehezen tud úgy írni, hogy az ne legyen elfogult magával szemben, ne fessen magáról túl pozitív képet, no de ne legyen éppenséggel túl kishitű sem.

Gondolkodtam sokat, mit is írjak tehát ide, mert hát ugye „kell ” ide írni valamit.

De úgy döntöttem, nem fogok évszámokba és felsorolásokba bocsátkozni, sem hogy már gyerekkoromban tudtam, lakberendező leszek.

Szívesen leírom viszont, ma milyennek látom magam…

Negyvenes éveiben járó nő, mint ahogy én is, már túl van a családalapítás és kisgyermekek nevelésén, túl van a szakmai karrier első és nehézkes kezdő gyakorló évein, túl van az első szakmai kudarcokon és sikereken egyaránt.

Ilyenkor már az eltelt évek alatt végzett számtalan munka  gyakorlatot, rutint adnak.

A rutin pedig magabiztosságot, erőt ad a napi tervezői és kivitelezői munka elvégzéséhez, problémák megoldásához.

Egyszerűen csak örömmel tölt el, hogy olyan alkotói munkát végzek, mellyel másoknak örömet szerzek. Látni kíváncsi arcukat, mikor meglátják az első színes látványterveket, és látni boldog arcukat, mikor látják a terveket megvalósulni napról napra.

Köszönettel tartozom minden egyes megrendelőmnek, kik bizalmukba fogadtak, és megbíztak életterük tervezésével. A siker kulcsa pedig a közös munka alatt az esetenkénti probléma őszinte megbeszélése, az esetenkénti kompromisszum kötése, a tisztelet és a bizalom volt egymás iránt.

Ajtonyi Rita